Kokárda története

A kokárda (szalagrózsa vagy szalagcsillag) - mint magyar neve is mutatja - eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, eredetét tekintve főúri ruhadísz. Első ábrázolásai a 18. század közepéről ismertek, francia és angol festményekről.

Mint nemzeti színű kitűző  a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel, hagyomány szerint Gilbert du Motier de La Fayette márki készített először kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt. Később ezeket a színeket vették alapul amikor a Francia Nemzetgyűlésmegalkotta a polgári állam függőlegesen sávozott  kék-fehér-piros nemzeti zászlóját. A trikolor kokárdát még - követve a divatot - a franciák rendszerint kalapra tűzve hordták. Viselője ennek feltűzésével mutatta, hogy szimpatizál, adott esetben tevékeny résztvevője a polgári forradalomnak.

A polgári - nemzeti színeket - mutató kitűző ezt követően Franciaországból terjedt el a 18–19. századi forradalmak idején egészEurópában és Amerikában.

A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetveLaborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

A színek a nemzeti zászlót szimbolizálják, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot 

körbehajlítanak, és ott, ahol összeér varrással rögzítik.

Így egy kör alakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amihez - már az 1848-49-es években is - lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. Történetileg a magyar kokárdák a nemzeti függetlenedés eszméjét magukévá tevő polgárok hovatartozás-jele lett, ilyen kör alakú nemzetiszín formában, kis pántlikákkal. A szembejövő személyek számára azt volt hivatva látható módon közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak tudja.

A szalagrózsa (kokárda) - kör alakú.A nemzeti kokárda már ilyen volt a francia forradalom idején, - amint az látható egy, a párizsiMusée Carnavalet-ben őrzött 1790-es évekből származó kokárda fotóján -  kör alakú kokárdát készítettek a németek Berlinben 1832-ben, és nem lóg ki e sorból Petőfi kokárdája sem. De már korán megjelent az a szokás, hogy a körrózsához kis pántlikákat erősítettek. Az 1900-as évek elejére rögzült az a forma, amit ma pántlikás kokárdának nevezhetünk. E két forma nevezhető ma (polgári) kokárdának. A teljes kokárda mellett elterjedt még az úgynevezett „hajlított kokárda,” viselete is. Ez egy néhány centisre vágott, egyszerűen meghajlított nemzetiszín szalagcsík, amely, bár nemzetiszínű szalagból készítik, történetileg nem kokárda (szalagrózsa), hanem szalaghal, úgynevezett Awareness ribbon, az öntudatos polgár kifejezője. Legismertebb képviselője a red ribbon, amely az 1990-es években kezdett elterjedni.

Forrás: wikipedia

Tízmilliószoros nap van ma!

Tudtad, hogy a tízmilliószoros napok tibeti vallási ünnepnapok? És azt tudod, hogy mit ünnepelnek ezeken a napokon, és miért is nagyobb ilyenkor a gondolatok teremtőereje? Cikkünkből azt is megtudod, hogy hogyan kezdheted el a pozitív gondolkodást, és ami a legfontosabb, hogy mikor vannak az idei teremtő erejű időpontok.

Telihold

Lassan tízmillióféle lista kering a tízmilliószoros napokról a magyar és külföldi internetes oldalakon, ezért most segítünk rendbe tenni, hogy mikor és miért vannak ezek a bizonyos teremtő napok, valamint hogy miről ismerszik meg a hamis lista.

Segít a telihold

A hamis listák nem direkt keletkeztek, pusztán az emberi tudatlanság termékei. Amikor nyugaton terjedni kezdett az erőteljes teremtő napok híre, néhány szerző és blogger elfelejtkezett arról, hogy ezek a napok a tibeti buddhizmus mozgóünnepei, azaz minden évben más és más időpontban vannak. Így minden évben a tavalyi listát kapták elő, ennek eredményeként pedig sorra bukkannak fel a közösségi oldalakon a vélt vagy valós tízmilliószoros teremtő dátumok.

Mit tükröz nyelvünk egyes része?

A nyelv képes tükrözni testünk teljes egészét, csak tudnunk kell olvasni róla!

Mit tükröz nyelvünk egyes része:

Nyelv hegye:

Kismedencei szervek.

Bal középső:

Máj.
Jobb középső

Lép.

Nyelvünk két oldalsó (jobb és bal) sávrésze tüdőnk állapotáról árul el sokat.

Vastag lepedék:

Összetettebb betegségre utal.

Nyelvünk felületén megjelenik gyomrunk állapota, májunk működése, fogaink egészsége, de még a végbél állapota is.

Ezért fontos, hogy észre tudjuk venni, értelmezhessük a jeleket.

Mit jelent ha valakinek lepedékes a nyelve?

Vékony lepedék esetén, ami még egyszerűen eltávolítható, immunrendszerünk gyengesége rajzolódik ki.

Ez még nem feltétlenül jelent betegséget, de jó eséllyel védtelenebbek vagyunk fertőző betegségekkel szemben.

Vastag, szinte eltávolíthatatlan lepedék esetén nagy valószínűséggel krónikus gyulladás van szervezetünkben.

Mitől lesz barna lepedék a nyelvünkön?

Lehet gomba okozta fertőzéstől, de alkoholmérgezés is állhat a háttérben.

Mitől fájhat a nyelvünk? Mitől érezhetjük kiszáradtnak és érdesnek?

Furcsán hangzik, de létezik ilyen!

Általában középkorú emberek esetén jelentkeznek ezek a tünetek, akik valamilyen szív-és érrendszeri betegségben szenvednek. Hirtelen jelentkezik a fájdalom, a kiszáradás és ezzel egy időben a gyengeség.

Túl sima sikamlós nyelv.

A nyelv teljes felületén tapasztalt simaság gyomorhurutra utalhat és alacsony savtartalomra.

Míg a magas savtartalomtól érdes lesz nyelvünk felülete.

Lúgosító élelmiszerek közé tartoznak a sárga színű trópusi és mediterrán gyümölcsök, mint például a citrom vagy narancs.

Túl alacsony savtartalom esetén fogyasszunk vanília tartalmú ételeket, gomba, szójaszósz, befőtt (tartósítószer és cukor miatt), vaj, fehér rizs, méz.

De vigyázzunk, mert a savas ételek elhízáshoz vezetnek.

Térkép nyelv gyerekek estében majdnem mindig ételallergiára utal.

Ezért gyerekek esetében különösen fontos, hogy még idejében kiolvassuk az esetleges betegségek jeleit.

Kombinált megjelenések értelmezése

Egy képen meg sem jeleníthető, mennyi variációja létezik a jelek kiolvasásának nyelvünkről. Ezért egy szembetűnő példát mutatunk.

Jobb oldali nyelvcsúcson jelentkező bőrpír és duzzanat esetén gyulladásos májbetegségre kell gondolnunk, míg ugyan ilyen bőrpír és duzzanat a nyelv csúcsának bal oldalán lépbetegségre utal.

Ezek a jelek természetesen csak megfelelő szájhigiénia mellett jeleznek betegségeket.

Fontos!

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy nyelvünkön napi rendszerességgel megjelennek az egyes tünetek, forduljunk orvoshoz és vizsgáltassuk ki magunkat.