Petőfi Sándor Nemzeti dal

Petőfi Sándor Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)

Kokárda története

A kokárda (szalagrózsa vagy szalagcsillag) - mint magyar neve is mutatja - eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, eredetét tekintve főúri ruhadísz. Első ábrázolásai a 18. század közepéről ismertek, francia és angol festményekről.

Mint nemzeti színű kitűző  a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel, hagyomány szerint Gilbert du Motier de La Fayette márki készített először kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt. Később ezeket a színeket vették alapul amikor a Francia Nemzetgyűlésmegalkotta a polgári állam függőlegesen sávozott  kék-fehér-piros nemzeti zászlóját. A trikolor kokárdát még - követve a divatot - a franciák rendszerint kalapra tűzve hordták. Viselője ennek feltűzésével mutatta, hogy szimpatizál, adott esetben tevékeny résztvevője a polgári forradalomnak.

A polgári - nemzeti színeket - mutató kitűző ezt követően Franciaországból terjedt el a 18–19. századi forradalmak idején egészEurópában és Amerikában.

A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetveLaborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

A színek a nemzeti zászlót szimbolizálják, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot 

körbehajlítanak, és ott, ahol összeér varrással rögzítik.

Így egy kör alakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amihez - már az 1848-49-es években is - lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. Történetileg a magyar kokárdák a nemzeti függetlenedés eszméjét magukévá tevő polgárok hovatartozás-jele lett, ilyen kör alakú nemzetiszín formában, kis pántlikákkal. A szembejövő személyek számára azt volt hivatva látható módon közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak tudja.

A szalagrózsa (kokárda) - kör alakú.A nemzeti kokárda már ilyen volt a francia forradalom idején, - amint az látható egy, a párizsiMusée Carnavalet-ben őrzött 1790-es évekből származó kokárda fotóján -  kör alakú kokárdát készítettek a németek Berlinben 1832-ben, és nem lóg ki e sorból Petőfi kokárdája sem. De már korán megjelent az a szokás, hogy a körrózsához kis pántlikákat erősítettek. Az 1900-as évek elejére rögzült az a forma, amit ma pántlikás kokárdának nevezhetünk. E két forma nevezhető ma (polgári) kokárdának. A teljes kokárda mellett elterjedt még az úgynevezett „hajlított kokárda,” viselete is. Ez egy néhány centisre vágott, egyszerűen meghajlított nemzetiszín szalagcsík, amely, bár nemzetiszínű szalagból készítik, történetileg nem kokárda (szalagrózsa), hanem szalaghal, úgynevezett Awareness ribbon, az öntudatos polgár kifejezője. Legismertebb képviselője a red ribbon, amely az 1990-es években kezdett elterjedni.

Forrás: wikipedia

Tízmilliószoros nap van ma!

Tudtad, hogy a tízmilliószoros napok tibeti vallási ünnepnapok? És azt tudod, hogy mit ünnepelnek ezeken a napokon, és miért is nagyobb ilyenkor a gondolatok teremtőereje? Cikkünkből azt is megtudod, hogy hogyan kezdheted el a pozitív gondolkodást, és ami a legfontosabb, hogy mikor vannak az idei teremtő erejű időpontok.

Telihold

Lassan tízmillióféle lista kering a tízmilliószoros napokról a magyar és külföldi internetes oldalakon, ezért most segítünk rendbe tenni, hogy mikor és miért vannak ezek a bizonyos teremtő napok, valamint hogy miről ismerszik meg a hamis lista.

Segít a telihold

A hamis listák nem direkt keletkeztek, pusztán az emberi tudatlanság termékei. Amikor nyugaton terjedni kezdett az erőteljes teremtő napok híre, néhány szerző és blogger elfelejtkezett arról, hogy ezek a napok a tibeti buddhizmus mozgóünnepei, azaz minden évben más és más időpontban vannak. Így minden évben a tavalyi listát kapták elő, ennek eredményeként pedig sorra bukkannak fel a közösségi oldalakon a vélt vagy valós tízmilliószoros teremtő dátumok.